80.

Recesszív episztázis: Ha egy gén, pl. A, recesszív homozigóta formában (a-/a-) elnyomja B gén alléljainak expresszióját, akkor A gén recesszív episztázist mutat B gén felett. A hiposztatikus B gén alléljai csak akkor tudnak megnyilvánulni, ha Agén domináns allélje jelen van. Független hasadás esetén 9:3:4 fenotípis arányok érvényesülnek.
 

a-/a-, b-/b-      
a-/a-, b+/● fenotípusa A-B- (duplán mutáns fenotípus)

a+/●, b-/b-     fenotípusa A+B- (B mutáns, recesszív fenotípus)

a+/●, b+/●     fenotípusa A+B+ (vad)

a-/a- episztatikus b+/b+, b+/b-, b-/b- felett!
a+/● állapotokban b+/b+ (B+), b+/b- (B+), b-/b- (B-)!

Megjegyzés: a nagy betűk fenotiput jelölnek itt. Mégpedig A+ és B+ a domináns fenotipusokat jelöli, A- és B- recessziv fenotipusok. Fekete pötty : bármely allél lehet ezen a helyen, akár domináns, akár recessiv

81.

Domináns episztázis: Az Agén legyen episztatikus B génnel szemben. A gen ad allélje legyen a domináns allél. ad > a+ felett, tehát ad/a+ heterozigóta fenotípusa AD, azaz A-ra domináns. Tehát A gén dominánsan episztatikus B gén fenotípusos megnyilvánulásai felett, azaz B gén a hiposztatikus gén. A hiposztatikus gén alléljai csak akkor tudnak megnyilvánulni, ha az egyed genotípusa homozigóta recesszív az episztatikus génre (a-/a-). A és B gén független hasadása esetén a 12:3:1 fenotípus arányok érvényesülnek F2-ben.

A táblázatban fentípusok szerepelnek, ad/● fenotípusa AD.

a+/a+, b+/●      fenotípusa vad

a+/a+, b-/b-     fenotípusa A+B-
 

Megjegyzés.: a nagybetűk fenotipust jelölnek, mint 80. összefüggésnél, fekete pötty jelentése , mint a 80. összefüggésnél, AD az A gén dominás fenotipusa az A gén vad fenotipusával szemben.

82. Komplementer öröklés, komplementáció  (azonosság, különbözőség)

Komplementer öröklés: két különböző cisztronról (génről) beszélünk A-ról és B-ről , mindkét cisztron(gén) esetén a mutáns allélok recesszívek és fenotípusuk megegyezik, , azaz bámelyikre mutáns homozigóta az egyed. Az egyed fenotipusa azonos (azaz a-/a-,b+/b+ , ill a+/a+, b-/b- kinézete azonos), tehát nem lehet pusztán a fenotipusból megmondani, hogy az egyed melyik cisztronra mutáns  A-ra, vagy B-re. A két cisztron A és B (gén) függetlenül kombinálódik (különböző kromoszomán van a két cisztron (gén). A dihibrid egyed vad fenotípusú, a dihibrid egyed genotipusa a+,b- és a-/b+ gaméták egyesüléséből jött létre, tehát  repulzió keresztezés eredménye.  Az F1 dihibridek inter-se  keresztezése F2-ben az következő fenotipus hasadáshoz vezet : vad fenotipusúak : mutáns fenotípusúak aránya 9:7,  (mivel mind a négy gaméta kombinacio azonos gyakorisággal képződik, 0,25 0,25 0,25 0,25)

Komplementáció: két különböző cisztronról beszélünk A-ról és B-ről,mindkét cisztron esetén a mutáns allélok recesszívek és fenotípusuk megegyezik, azaz bármelyikre mutáns homozigóta az egyed. Az egyed fenotipusa azonos (azaz az a-b+ / a-b+, ill. a+b- / a+b- kinézésre azonos), tehát nem lehet pusztán a fenotípusból megmondani, hogy az egyed melyik cisztronra mutáns A-ra, vagy B-re. A két cisztron A és B  kapcsoltan öröklődik, azaz egyazon kromoszómán helyezkednek el. A dihibrid egyed vad fenotipusú, a dihibrid egyed a+b- és a-b+ gaméták egyesüléséböl létrejött,tehát transz heterozigóta. Az F1 dihibridek inter se kereszteze  F2-ben  az A és B közötti rekombinaciós gyakoriságtól függ majd. A gamétak (mind a himivarsejtek, mind a petesejtek) gyakorisága P1 a+b- , P2 a-b+,  R1 a+b+, R2 a-b-. Az F2 hasadást Punnet táblán irhatjuk fel, ahol viszont P1 és P2 gyakorisága több, mint 0,5, azaz több, mint 0,25 + 0,25,  R1 és R2 gyakorisága kevesebb, mint 0,5, azaz kevesbb, mint 0,25 + 0,25. A hasadás nem 9:7, hanem több, mint 9 /16 vad fenotipusú aránylik a  kevesebb, mint 7/16 mutáns.