56. Mikrobiális genetika: fág vegetatív szaporodási ciklus, egylépéses szaporodás (rajz), lappangás, eklipisz, átlagos burst (fág hozam)
A fág DNS bejut a baktériumsejtbe, majd a korai gének átíródnak. Megindul a korai fehérjék termelődése, amelyek a DNS replikációt és a kései gének átírását fogják szabályozni. A késői gének már többszörös fág kromoszóma kópiákról íródnak át, majd megszintetizálódnak a fág struktúrafehérjéi, bepakolódik a DNS-e. Végül a baktériumsejt lizál, és az utód fágok kiszabadulnak.
57. Mikrobiális genetika: fág infektív centrum, plakk, klón, haploid (összefüggő sor felírása, rajz)
A fágok a baktériumpázsiton átlátszó tarfoltokat (plakkokat) képeznek. Ennek az az oka, hogy az infektív centrumból (fertőzött baktériumsejt) kiszabaduló fágok sok baktériumsejtet lizálnak. A plakkban lévő fágok egy klón tagjai. A fég genetikailag haploid.
58. Mikrobiális genetika: fág keresztezés (rajz), cisz helyzet, transz helyzet
Az utódfágok a+b+ (P1), a-b- (P2), a+b- (R1), a-b+ (R2) lehetnek.
Ha kétféle bakteriofág-populációval fertőznek egy baktériumkultúrát, az utód fágok között lesznek rekombinánsak is. Ez a fágkeresztezés. A két különböző genotípusú fággal fertőzött sejt (infektív centrum) genetikai gondolkodásban megfelel Mendel F1 nemzedékének. A kiszabaduló utód fágokat genetikai analízisben az F1 nemzedék haploid "utódainak" (pl. gaméták) feleltethetjük meg, illetve tesztelő keresztezés esetén a test-cross utódoknak.
59. Mikrobiális genetika: mérsékelt fág, lizogénia, profág (összefüggés)
A mérsékelt fág a baktériumsejtet nemcsak lizálni, hanem lizogenizálni is képes, azaz egy fág DNS beépül a baktérium kromoszómájába, és annak részeként replikálódik. Az ilyen, bakteriális DNS-be épült teljes fággenomot profágnak nevezzük, amely időnként kiszakad a baktérium kromoszómájából. A jelenség neve: fágindukció, utána a fág vegetatív élete zajlik le, aminek végén lizálódik a sejt, és kiszabadulnak az utódfágok.
60. Mirobiális genetika: represszor, operátor, profág, lizogénia (logikai kapcsolat)
A profág a baktérium DNS-be épült fággenom. A fág gének működését a fág represszora gátolja meg. A λ fág represszor génjét például CI-nek nevezik. A CI represszor az operátorokhoz kapcsolódik. Az operátorok és a fág gének expresszióját irányító promóterek átfedik egymást (például OL PL, OR PR). Tehát az operátorokhoz kapcsolódó CI represszor nem engedi az RNS-polimeráz kapcsolódását a promóterhez, ezáltal a fág gének nem működnek. Kivétel a CI represszor génje. A CI gén promótere szabadon van, így az RNS-polimeráz mindig "hozzáfér", tehát a CI represszor folyamatosan termelődik.
A represszor a lizogén baktériumsejtben megakadályozza a fág gének megnyilvánulását, vagyis fenntartja a kialakult lizogén állapotot.